4. rész – A bonyodalmak előtt...
7. rész – Egy igazi víziparadicsom
9. rész – Küzdünk az éhhalállal
11. rész – Pssszt, van egy titkunk!
12. rész – Nagypapa szerelmes lesz!!
13. rész – Bocsáss meg, hogy nem jól ismertelek!
15. rész – Tiszaderzsi izgalmak
16. rész – Amit SENKI sem tud... (Tiszaderzsi izgalmak II.)
17. A rejtély
- Ti meg mit pusmogtok itt?! - hangzott fel ekkor hirtelen egy kiáltás a hátunk mögül. Majdnem elájultam az ijedtségtől, hogy talán Rabutin halott kedvese tért vissza kísérteni, de szerencsére csak a nővérem volt. Undokul bámult ránk, gyanakodva nézegette a kezünket, hogy dugdosunk-e valamit, majd nekünk szegezte a kérdést. - Milyen kincsről beszéltetek?
- Semmilyenről - válaszoltam hűvösen. Oldalba böktem jövendő feleségemet, hogy ő is tagadjon, de Csengét nem kellett félteni. Rányújtotta a nyelvét Timire, azt válaszolta, hogy mi köze hozzá, majd arrébb húzott, és azt suttogta a fülembe, hogy azonnal meg kell keresnünk a jelet.
Nekiálltunk hát a terep átfésülésének. Ez azonban egyáltalán nem volt egyszerű. Fogalmunk sem volt ugyanis, hogy a titkos társaság milyen jelet rejthetett el a kincsről, és egyáltalán hol. Körbevizsgáltuk a megmaradt falakat, rávésett szöveg után kutatva. Egyenként megnéztük a környező fák törzsét, hátha arra festettek rá valamit. Aztán visszamentünk Janka nénihez, és kikönyörögtük, hogy nekünk is ismételje el a falu teljes történelmét - hátha abból nyerünk valami hasznos információt. De ez sem segített... Így a végén már nem volt több ötletünk.
Ráadásul a nagyiék idővel elunták magukat és indulni akartak. Kértem még néhány percet azzal az ürüggyel, hogy megbotlottam egy kőben és fáj a lábam, ezért pihentetném egy kicsit. Aztán Csengével csüggedten leültünk a fűbe. Némán szemléltük a romokat, én pedig arra gondoltam: az egész történet talán nem is igaz. Talán nincs is semmiféle jel, és Csengét csak félrevezette valami tréfás kedvű, szélhámosokból álló csoport, akik így szórakoznak a gyanútlan kincskeresőkkel. Ekkor azonban.....
A távolból váratlanul lónyihogás, majd patadobogás hallatszott. Aztán már láttam is a hófehér lovat, ahogy nyergében egy nővel vágtat felénk, majd néhány méterre megállnak, a ló pedig felágaskodik. A rajta ülő lány fehér ruhában volt, szőke haja hosszan omlott alá a vállán, a nap fénye pedig szinte földöntúli módon csillant meg a tincsein. Eszembe jutott a tragikus szerelmi történet, és rájöttem, hogy ez a lány tisztára olyan, mintha...
- Te is látod? - bökött oldalba Csenge, és a hangja remegett. - Jó ég, ez olyan... Nem olyan, mint...?
- De! Mint Anna, Rabutin szerelme! Még a fehér ruha is stimmel! - súgtam vissza borzongva.
- Elnézést! - kiáltotta a lány vidáman nagypapáéknak. - A sarudi lovardából jöttem és Tiszaszőlősre tartok, de azt hiszem, rosszfelé. Segítenének?
Janka néni készségesen közelebb lépett hozzá. Hallottuk, ahogy útbaigazítja a lovast, aki ezután mintha egy különös tekintetet vetett volna ránk, majd elköszönt és továbbvágtatott. Csenge pedig izgatottan ugrott fel mellőlem.
- A jel! - tátogta némán. Megragadta a karom, és vonszolt magával ahhoz a ponthoz, ahol az előbb a ló ágaskodott.
- Csenge, hagyjuk abba! Csak bolondot csinálunk magunkból Timi előtt, nézd, most is figyel! És nagypapáék sem értik, mit akarunk még itt. Ez a nő nem lehetett Anna, hiszen ő évekkel ezelőtt meghalt.... Most meg mi ütött beléd, miért túrod a földet?!
- Itt kell lennie! - Csenge csinosan formára reszelt körmei feketélltek a portól. - Itt, ahol a ló ágaskodott! Ez volt a jel, érted?! Nézd, milyen laza a föld, mintha egy lyuk lenne alatta!
Nagypapa türelmét vesztve odaszólt, hogy ne guggoljunk már, hanem induljunk, de Csenge kivágta magát azzal, hogy egy apró virágot fényképez. Aztán telefonnal a kezében továbbguggolt velem szemben, és takart, míg én két kézzel ástam, kapartam a valóban gyanúsan laza talajt. És akkor...! Akkor egy apró, fekete fémdoboz bukkant elő. Alig hittünk a szemünknek. Megvan a jel...
- Nyisd már ki! - biztatott leendő menyasszonyom türelmetlenül, mire reszkető kézzel leszedtem a dobozka tetejét. A belsejéből apró papírdarab tűnt elő, rajta a következő szöveg:
TÓ ÉS FOLYÓ FÉLREVEZET,
KERESD MEG A HAMIS VIZET,
OTT TALÁLSZ EGY ÚJABB JELET.
TISZA AZ ÉS MÉGSEM TISZA,
HA NEM ÉRTED, FORDULJ VISSZA!
- "Tó és folyó félrevezet..." - ismételtem tűnődve. - De akkor nagyon nem jó helyen járunk! És mi lehet az a hamis víz?! És mit jelent, hogy "Tisza az és mégsem Tisza"?
- Psssszt! - intett le Csenge. - Ne aggódj, majd kitaláljuk. Most vágd zsebre a papírt és menjünk a többiekhez. A dobozt is tedd el, igyekezz már! Hé, te meg mit csinálsz?!
Megpróbálta fellökni Timit, de már késő volt. A nővérem egészen mostanáig észrevétlenül oldalgott egyre közelebb hozzánk - majd váratlanul nekem rontott és kiragadta a kezemből a titkos szöveget tartalmazó papírt.... (Folyt. köv.)
Kérdések - válaszok
TovábbMiért szükséges a hajókaució?
Kell jogosítvány a nyaralóhajó bérléséhez?
A nyaralóhajók hajóvezetői engedély nélkül vezethetők a hajózási térképen megjelölt útvonalakon.