1. rész – Egy különös este

2. rész – Nagypapa bekeményít

3. rész – Egy családi rejtély

4. rész – A bonyodalmak előtt...

5. rész – Nyomozni kezdek

6. rész – A nagyi lebukik

7. Egy igazi víziparadicsom

Azért, amikor megláttam a sarudi kalandpartot, egy kicsit az egész nyomozósdiról elfeledkeztem, ugyanis nyaralóhajónk fedélzetéről olyan látvány tárult elénk, ami több volt, mint "cool". A vízben már messziről világító bólyák jelezték, merre kell tartani, hogy kiköthessünk, az aquaglide park hatalmas akadálypályájának látványa pedig akkora izgalommal töltött el, hogy legszívesebben azonnal fejest ugrottam volna a vízbe, hogy odaússzam. 

Sajnos azonban nem tudok fejest ugrani (és anya sem engedné meg), úgyhogy inkább gyorsan lerohantam a kabinomba, előkaptam a csomagomból a fürdőgatyámat, magamra húztam a rövidnadrág helyett, majd felszáguldottam a külső kormányállásba apához. Ő addigra már épp a kikötéssel manőverezett, nagypapa hangos utasításaitól kísérve. "Orrsugárkormány, orrsugárkormány" - kiabálta, mint egy fővezér, apa viszont ettől elég dühös arcot vágott, de aztán mesterien besorolt a hajóval a stég mellé. Mi pedig úgy özönlöttünk le a fedélzetről, mint egy farkascsapat, ami prédára vágyik - a prédák pedig ez esetben az élmények voltak...    

- A Léhűtő vegakunyhóban kezdünk - rikkantotta el magát anya, mielőtt mindenki eltűnt volna éppen abba az irányba, ahonnan leginkább hívogatta a látvány. - Egy  frissen facsart zöldséglé mindenki szervezetének jót tesz strandolás e... No,de... Állj! Hová mentek?! Mondom, hogy a Léhűtő Vegakunyhóba...

Ennyit hallottam, többet nem. Megragadtam Böhöm pórázának végét, és  szaladtam vele szélsebességgel a trambulinpark felé, mivel azt olvastam, hogy az kutyabarát. (Sajnos később kiderült, hogy a kutyák azért nem ugrálhatnak...) Anya utasítására egy ideig a bátyám futóbajnokként rohant utánam, hogy elkapjon és visszafordítson. De hátranézve meglátta, hogy a barátnője egy kigyúrt sup-os sráccal kezd beszélgetni a stégen, és a féltékenységtől rögtön irányt váltott, így aztán szabadutat kaptam. 

Később megtudtam, hogy apa és nagypapa a Léhűtő vegakunyhó helyett a fröccsteraszra mentek. Ott iszogattak egészen addig, míg anya fel nem hívta őket, hogy a nagyi tangás fürdőruhában terrorizálja Villon idézetekkel a strandon lévő embereket. Bár apa három fröccs után már úgy gondolta, hogy ezzel egyáltalán nincs semmi baj, és mindenkinek kell egy kis kultúra, anya határozott felszólítására mégis visszatért, hogy megállítsa a nagyit és rávegye egy "konszolidáltabb" fürdőruha felöltésére. 

Én meg, amíg zajlott a szokásos családi dráma, csobbantam egy nagyot Böhömmel az Ebparton, ami a fröccsterasz alatt van, és ahol kutyák is fürödhetnek. Visszafelé összetalálkoztam Timivel, aki a lepénysütőnél üldögélt sértődötten, mert összeveszett anyával, amiért nem engedi el az esti partidiszkóba. Ez a találkozás nagyon jól jött, elhatároztam ugyanis, hogy rásózom Böhömöt. Egyszerűen csak a kezébe nyomtam a póráz végét, hangosan felvihogtam, majd elrohantam jegyet váltani az Aquaglide parkba. 

Hű, ott aztán őrülten jó volt! Két óra alatt szó szerint agyonkalandparkoztam és fürödtem magam, így végül hullafáradtan tértem vissza a hajóra. Csakhogy váratlan látvány fogadott... Az egész család a hátsó fedélzeten állt, vörös és szégyenkező arccal, két magas vízi rendőr előtt, akik egy noteszba írva vették fel a vallomásukat.

Ajjaj - gondoltam. - Nem tudom, mit követtek el, de ha lecsukják őket, hát istenem...! Én majd kettesben továbbhajózom a Böhömmel!