Érdekmérlegelési teszt

kamerarendszer üzemeltetése tárgyában

 

1. Az adatkezelő jogos érdeke

 

1.1.    Az Adatkezelő érdeke

A MAHART Zr. a kamerarendszert a nyaralóhajók bérbeadásához kapcsolódóan, a nyaralóhajók útvonalán létesített kikötők, kikötőpontok, pontonok és egyéb úszólétesítmények (a továbbiakban együttesen: kikötök) területén, az emberi élet és a testi épség védelme, valamint vagyonvédelem és az esetlegesen felmerülő különleges történések kivizsgálása érdekében üzemelteti.

Egyfelől a kikötők mint vízparti vagy vízi létesítmények elhelyezkedéséből adódóan – a szárazföldi létesítményekhez képest – több veszélyt rejtenek magukban. A víz közelsége fokozott elővigyázatossággal és esetlegesen speciális mentési feladatokkal is jár. Az Adatkezelő érdeke, hogy a nyaralóhajók bérlői, valamint a kikötők területén tartózkodó egyéb személyek élete és testi épsége a lehető legmagasabb szintű védelmet élvezze.

Másfelől a nyaralóhajók és a kikötők jelentős vagyoni értéket képviselnek, így az Adatkezelőnek ezek védelméhez is jelentős érdeke fűződik.

A vagyonvédelem körébe tartozik a kikötők területén tartózkodó természetes személyek vagyonának védelme is. A MAHART Zrt. mint szolgáltatást nyújtó társaság érdeke, hogy a nyaralóhajózók és a kikötőkben tartózkodó más vendégek is biztonságban tudhassák saját vagyontárgyaikat.

Az Adatkezelő további érdekes, hogy a kikötők területén megvalósuló különleges történések és események (pl.: baleset, bűncselekmény, szabálysértés, egyéb jogsértés, káresemény stb.) gyorsan és könnyedén kivizsgálhatók legyenek, ezzel is erősítve a kikötők biztonságát, illetve hozzájárulva az esetleges hatósági vizsgálatok eredményességéhez.

 

1.2.    Az adatkezelői érdek jogszerűségének igazolása

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet, „GDPR”) 6. cikk (1) bekezdés f) pontja alapján az adatkezelés jogszerű, ha az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: „Infotv.”) 5. § (1) bekezdés c) pontja szerint személyes adat akkor kezelhető, ha az az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez, valamint a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető közvetlen veszély elhárításához vagy megelőzéséhez szükséges és azzal arányos.

Az Adatkezelő érdeke a kamararendszer üzemeltetése körében megfelelően konkrétnak tekinthető: az Adatkezelő kikötőiben a személy- és vagyonvédelem megvalósulásához szükséges az adatkezelés.

A jogos érdek egyúttal valódi és aktuális: a személy- és vagyonvédelem valódi védendő érdekek, továbbá az Adatkezelő kikötőiben felmerülő esetleges különleges történések kivizsgálásához további gazdasági és üzleti érdeke fűződik az Adatkezelőnek. A jogos érdek aktuális, hiszen a személy- és vagyonvédelem, valamint a különleges történések kivizsgálása iránti érdek a kikötők működéséhez kapcsolódóan folyamatosan fennáll.

Továbbá az emberi élet, a testi épség és a tulajdon védelme közérdeknek, társadalmi érdeknek is tekinthetők, amely érdekek védelmét szintúgy szolgálja a kamerarendszer üzemeltetésével megvalósuló adatkezelés. Ezen érdekek egyébként az érintett érdekeinek is tekinthetők.

 

2. Az adatkezelés szükségessége

A kamerás megfigyelőrendszer által megvalósított adatkezelés a kikötők területén tartózkodó természetes személyek életének, testi épségének és vagyonának védelme, valamint a nagy értéket képviselő kikikötők és nyaralóhajók védelme érdekében és céljából történik. Ezen célok eléréséhez a kamerarendszer üzemeltetése nagymértékben járul hozzá, elvégre az ezek ellen a célok ellen ható történések jelentős mértékben megelőzhetők azzal, ha az esetleges elkövetők számára nyilvánvaló a felvételkészítés ténye. Fontos szempont továbbá, hogy az esetleges életmentés esetén nagy segítséget jelent a rögzítésre került felvételek alapulvétele, ahogy az esetleges bűncselekmények, szabálysértések vagy egyéb jogellenes magatartások felderítésének sikerességét is döntően befolyásolják a rögzített felvételek.

Nem áll rendelkezésre olyan egyéb technikai megoldás, amellyel megfelelő módon vissza lehetni követni a kikötők területén történteket (ideértve a baleseteket, káreseményeket vagy esetleges bűncselekményeket is). Az elérni kívánt cél az érintettek érdekeit, jogait és szabadságait csekélyebb mértékben korlátozó módszerrel nem biztosítható. A minden kikötő teljes területét lefedő, 24 órás védelem másképpen nem megoldható. Főként, hogy a kikötők alapvetően nem teljes egészében lezárható területek, és a kikötők használata – a szolgáltatás sajátosságából adódóan – 24 órában biztosított. Az adatkezelés szükségessége tehát egyértelműen fennáll.

 

3. Az érdekek mérlegelése

3.1. Az érdekek azonosítása és vizsgálata

Az Adatkezelő jogos érdekének természete és jellege: az Adatkezelő érdeke jogilag védett, igazolható és társadalmilag is elismert érdek. Az Adatkezelő érdeke nyomós érdek, mert kiemelt, jogilag védett érdekről van szó. Az élethez és a tulajdonhoz való jogot az Alaptörvény alapjogként, valamint a testi épséghez való jogot a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk”) személyiségi jogként védi.

Az érintett érdekei, jogai és szabadságai: az adatkezelés az érintettnek a Ptk.-ban meghatározott személyiségi jogát, a képmáshoz való jogát, illetve a személyes adatainak védelméhez fűződő jogát és az információs önrendelkezéshez való jogát érinti. Fontos szempont, hogy az élet és a testi épség védelme körében az Adatkezelő és az értintett érdeke megegyezik.

 

3.2. Az adatkezelés jellemzői

A kezelt személyes adatok: a kamerarendszer által készített felvételeken az érintettek képmására, tartózkodására, helyváltoztatására vonatkozó adatok kerülnek rögzítésre. A célhoz kötöttség és az arányosság elvének megfelelően az egyes kamerák látószöge csak és kizárólag az elérni kívánt céllal összhangban álló területre irányulhat, az adatkezelés csak az adatok azon körére szűkül, amely feltétlenül szükséges a személy- és vagyonvédelem mint cél megvalósulásához.

Az adatkezelés időtartama: A rögzített felvételek 15 (tizenöt) nap elteltével automatikusan törlésre kerülnek. Ennél hosszabb tárolásra csak rendkívüli esemény, az érintett vagy egyébként arra jogosult hatóság vagy szerv kérése vagy jelzése alapján kerülhet sor. A felvételek a személyi és vagyonvédelmi cél megvalósulásához szükséges legrövidebb ideig tárolhatók. A 15 (tizenöt) napos tárolási idő megfelelő és arányos, tekintettel arra, hogy nyaralóhajókat a vendégek általában több napos időtartamra bérelik ki. A 15 (tizenöt) nap elegendő ahhoz is, hogy egy hosszabb hajóbérlés során bekövetkező különleges történést vagy cselekményt azonosítani lehessen, és alkalmas továbbá arra is, hogy a felvétel kiadása vagy megőrzésieiránti kérelmet vagy igényt az arra jogosult a MAHART Zrt. felé hivatalos úton jelezze.

Az adatkezelés módja: az adatkezelés csak és kizárólag az adatok azon körére vonatkozik, amelyek feltétlenül szükségesek a cél eléréséhez. Ennek érdekében minden kamera olyan területet figyel, amely az elérni kívánt céllal összefüggésbe hozható. A kamera az emberi méltóságot sértő adatrögzítést (pl.: mosdóban, öltözőben) nem végez. A kamera csak képalkotásra alkalmas, hangrögzítés nem történik.

Az adatokhoz való hozzáférés korlátozása: Az Adatkezelő a felvételeket csak és kizárólag azon munkavállalói számára teszi lehetővé, akiknek munkavégzéséhez ez elengedhetetlen. A kamerarendszer által rögzített felvételeket az Adatkezelő nem hozza nyilvánosságra, harmadik személy részére főszabály szerint nem továbbítja, azok kiadására csak az érintett vagy arra jogosult hatóság vagy szervezet kérése vagy utasítása alapján, vagy ilyen jogosulttal (pl.: vízimentés végző szervezet) kötött megállapodás alapján kerülhet sor.

 

3.3. Adatkezelés hatásai

Az érintettre vonatkozó hatások: az érintett számára az adatkezelés pozitív eredményt is hozhat, ugyanis az az érintett életének, testi épségének és vagyonának védelmét is szolgálja, valamint segít egy baleset vagy bűncselekmény felderítésében (amely akár az érintettel is összefüggésbe hozható). Az érintett számára az adatkezelés negatív hatása lehet, hogy a kamerarendszer az érintett akarata nélkül rögzít felvételt, azaz ha az érintett a MAHART Zrt. szolgáltatását igénybe veszi vagy egyébként a kikötők területén tartózkodik, úgy képmása külön hozzájárulása nélkül is rögzítésre kerül. E körben fontos azonban, hogy az arányosság elvéből adódó, rövid ideig tartó adatkezelés, valamint a felvételek automatikus törlése, és a felvételekhez való korlátozott adatkezelői hozzáférés ellensúlyozza ezeket a hatásokat.

 

3.4. Az érdekmérlegelés eredménye

A jogos érdek fennáll.

A MAHART Zrt. kikötőiben megvalósuló személy- és vagyonvédelem olyan érdek, amely nem kizárólagosan az Adatkezelő érdeke, hiszen az élet és a testi épség védelme, valamint a tulajdon védelme (vagyonvédelem) olyan alkotmányosan védett érdekek, amelyek ekként közérdeknek, társadalmi érdeknek is tekinthetők. Továbbá ezen érdekek egyben az érintett érdekei is.

Az Adatkezelőnek jelentős érdekes fűződik ahhoz is, hogy a kikötők területén felmerülő különleges események kivizsgálhatók és visszakövethetők legyenek. Ez ugyanis a MAHART Zrt. szolgáltatása iránti bizalmat erősíti, és az esetleges hatósági eljárásokat is megkönnyíti.

Az adatkezelő érdeke valós, jogszerű, és aktuális érdek, ezért lehetőség van az adatkezelés szükségességének vizsgálatára.

Az adatkezelés szükséges.

Az adatkezeléssel elérni kívánt cél, a személy- és vagyonvédelem biztosítása, illetve a különleges történések kivizsgálása csak olyan megoldással lehetséges, amely alkalmas a történés, magatartás, esemény visszaidézésére, és a résztvevők beazonosítására. A kamerarendszernél kevésbé korlátozó eszköz nem áll rendelkezésre, az Adatkezelő jogos érdeke egyéb módon nem elérhető.

Humánerőforrással a cél azért nem érthető el, mert a kikötők 24 órában üzemelnek, és azok nem teljesen elzárható területek. A felvételek meghatározott ideig való tárolása is elkerülhetetlen, ugyanis a tárolás hiánya az adatkezelés céljának elérését meghiúsítaná. A 15 (tizenöt) napos tárolási idő megfelelő ahhoz, hogy a történéseket az azokhoz viszonylag közel álló időpillanatban vissza lehessen követni, és ezen időtartamon belül az arra jogosultak is élhetnek a felvételek kikérésére vonatkozó jogukkal.

Mindezek alapján a jogos érdek szükségessége is fennáll, így lehetőség van az arányosság vizsgálatára is.

A kamerarendszer üzemeltetésével megvalósított adatkezelés az értintett érdekeinek, jogainak és szabadságainak arányos korlátozását valósítja meg.

Bár az adatkezelés korlátozza az érintettnek a személyes adatok védelméhez, az információs önrendelkezéshez és a képmáshoz való jogát, ezt az adatkezelés célhoz kötöttségéből, az adattakarékosság elvéből, valamint a korlátozott és arányos adatkezelés elvéből adóan az érintett jogait csak részlegesen, időben meghatározott rövid intervallumban, és alkotmányosan védett társadalmi érdekből, alapvető jogok érvényesülése céljából teszi.

Az Adatkezelő a személy- és vagyonvédelemhez fűződő jogos érdeke közérdekként is értelmezhető, és az Adatkezelő érdeke egy bizonyos fokig egybeesik az érintett érdekével is.

Az Adatkezelőnek a különleges történések kivizsgálásához fűződő érdeke egyéb legitim érdeknek tekinthető, az kiemelkedő jelentőségű a kikötők biztonságának szempontjából.

Az is az adatkezelés megengedhetősége irányába hat, hogy a kamerák által rögzített felvételek ideiglenes megőrzése a hatósági eljárások eredményességének elősegítésében is nagy szerepet játszik.

Az adatkezelés esetleges, az érintettre gyakorolt negatív hatásai a tiltás irányába hatnak, azonban a negatív hatásokat ellensúlyozza az adatkezelés időben korlátozott, arányos, emberi méltóságot nem sértő módja. A rögzített felvételekhez való szigorú és korlátozott hozzáférés szabályai is enyhítik a negatív hatásokat.

Mindezek figyelembe vételével kijelenthető, hogy az adatkezelés arányos.

A jelen érdekmérlegelési teszt tehát arra az eredményre jut, hogy az érintett érdekei, jogai és szabadságai nem élveznek elsőbbséget az adatkezelő jogos érdekeivel szemben.